Tavasz
Bartók, Béla
Szép madár a fecske, szépen is szól,
Reggel, mikor harmat hull az ágról;
A kisded pacsirta az eget hasítja
Szárnyaival,
Ékesen hangicsál, napsugárin sétál
Lábaival.
Érez minden állat vidámulást,
Az apró madárkák megújulást;
Gyöngyharmatos reggel madárkák sereggel
Csoportoznak,
A virágok nyílnak, füvek illatoznak
A réteken.
A tavaszi szél is fújdogál már,
A gazda is felkel, ekéhez áll;
Befogja ükreit, műveli földeit
Szerencsésen,
Munkáját folytatja, barázdát forgatja
Szép rendesen.
Isten ő felsége meg is áldja,
Szántóvető embert meg is tartja:
Sok minden szerszámát, ekéjét, sarlóját
Ő forgatja,
Földön az életet, mennyben üdvösséget
Osztogatja.