Tavasz

Bartók, Béla

Szép madár a fecske, szépen is szól,

Reggel, mikor harmat hull az ágról;

A kisded pacsirta az eget hasítja

Szárnyaival,

Ékesen hangicsál, napsugárin sétál

Lábaival.

Érez minden állat vidámulást,

Az apró madárkák megújulást;

Gyöngyharmatos reggel madárkák sereggel

Csoportoznak,

A virágok nyílnak, füvek illatoznak

A réteken.

A tavaszi szél is fújdogál már,

A gazda is felkel, ekéhez áll;

Befogja ükreit, műveli földeit

Szerencsésen,

Munkáját folytatja, barázdát forgatja

Szép rendesen.

Isten ő felsége meg is áldja,

Szántóvető embert meg is tartja:

Sok minden szerszámát, ekéjét, sarlóját

Ő forgatja,

Földön az életet, mennyben üdvösséget

Osztogatja.