Eddig való dolgom a tavaszi szántás

Bartók, Béla

Eddig való dolgom a tavaszi szántás,

My work has always been the spring plowing,

Kertekbe, rétekbe füvet lekaszálás;

Cutting grasses in fields and gardens;

Immár ökröm hejjin lovam a nyeregbe,

Now my ox is in his place, my horse is saddled,

Szíjostorom hejjin kantarszár kezembe.

My whip ready, the halter in my hands.

Eljött már az a nap, melyben kell indulni,

The day has come when I must leave,

Házamtól, hazámtól bús szivvel távozni,

To depart from my home, my country, with a heavy heart,

Kedves szüleimtől sirva elbúcsuzni,

To take leave of my parents in tears,

Kedves hitestársam árván itt kell hagyni.

To leave my dear wife alone.

Eljött már az a nap, melyben kell indulni,

The day has come when I must leave,

Házamtól, hazámtól bús szivvel távozni,

To depart from my home, my country, with a heavy heart,

Kedves szüleimtől sirva elbúcsuzni,

To take leave of my parents in tears,

Kedves hitestársam árván itt kell hagyni.

To leave my dear wife alone.