Eddig való dolgom a tavaszi szántás
Bartók, Béla
Eddig való dolgom a tavaszi szántás,
My work has always been the spring plowing,
Kertekbe, rétekbe füvet lekaszálás;
Cutting grasses in fields and gardens;
Immár ökröm hejjin lovam a nyeregbe,
Now my ox is in his place, my horse is saddled,
Szíjostorom hejjin kantarszár kezembe.
My whip ready, the halter in my hands.
Eljött már az a nap, melyben kell indulni,
The day has come when I must leave,
Házamtól, hazámtól bús szivvel távozni,
To depart from my home, my country, with a heavy heart,
Kedves szüleimtől sirva elbúcsuzni,
To take leave of my parents in tears,
Kedves hitestársam árván itt kell hagyni.
To leave my dear wife alone.
Eljött már az a nap, melyben kell indulni,
The day has come when I must leave,
Házamtól, hazámtól bús szivvel távozni,
To depart from my home, my country, with a heavy heart,
Kedves szüleimtől sirva elbúcsuzni,
To take leave of my parents in tears,
Kedves hitestársam árván itt kell hagyni.
To leave my dear wife alone.