A bujdosó

Párjavesztett gilicének szíve fáj.

Fülemile panaszától zeng a táj;

Ne szomorkodj, ne szomorkodj, fülemile, gerlice:

A te bajod az enyémhez semmi se.

Égi madár hegyen-völgyön megszállhat,

Társa helyen társra megint találhat:

Jaj de nekem nincs se hazám, se párom,

A világot egyesegyedül járom.

Messzi honom tája körül jaj be kék...

Azt se tudom, hegy-e az ott, vagy az ég;

Azt se tudom, eljutok-é oda még,

Vagy sose lesz egyéb hazám, mint az ég.