Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a víz

Kiszáradt a tóbul mind a sár, mind a víz,

a szegín barom is csak a pásztorra níz:

Istenem, teremtőm, adj egy csendes esőt.

A szegín jószágnak jó legelő mezőt,

a szegín bojtárnak hű, igaz szeretőt.

Esik eső, esik, a lovam kinn ázik,

sallangos kantárja hej, de nagyon ázik!

Esik eső, esik, nem lehet elbúni:

Ezt a szilaj mínest szélnek kell fordítni.

És a hideg eső, rakáson a gulya,

rí a veres bornyú, bőg az ídesanyja.

Sér a veres bornyú, bőg az ídesanyja.

Bort iszik a gulyás számadó bojtárja.