Búsan csörög a lomb

Busan csörög a lomb,

Mert fú szél;

Sűrűn dobog e szív,

Mert búm kél.

Kárpát kebeléből

A szél fú;

Tőled, szerelem jön ez éjjeli bú.

Lyány sziklakemény, lyány

Csillagszép,

Nem látod-e kínom,

Mely dúl s tép?

Nem szánod-e kínom,

Mely tép s dúl,

S felforrva szememben ez arczra lehull?

Hajh rózsa, piroslik

Lángorczád,

Jer, könnye szememnek

Forrjon rád!

Hervadva hevétől,

Mely átfut,

Majd adsz temetőmre halottkoszorút!