Dal

Sarjut eszik az ökröm

Ha jól lakik, bekötöm,

Úgy menyek a babámhoz,

Tudom elvár magához.

Lefeküdtem, csak alig,

Nem egészen a falig,

Jól meg ölelj engemet,

Le ne essem mellőled.

Dunyhám, párnám de hajlik,

Bejjebb, babám, a falig,

Öleljük egymást hajnalig.

Amíg anyánk aluszik.

Az én lovam Szajkó,

Magam pedig Jankó

Mind a négy lábáról

Leesett a patkó.

Csak egy maradt rajta

S az is kotvog rajta;

Kovács jó barátom

Igazítson rajta.

Sarjut eszik az ökröm... (stb.)