Ki, zene vagy

Ki zene vagy: mért bűs a zene néked?

Kéj kéjre sóvár, vágyak tükre vágy,

mért szereted azt, ami kínnal éget?

mért keresed, ami gyötrelmet ád?

Ha összecsengő lágy melódia

friggyé fonódott lelke bánt: riadt

hangjuk korholva száll feléd, ki a

szelíd összhangból elvonod magad.

Halld! - egymásnak mily édesen felel meg:

hitvest talál társában mind a hűr,

mint ha a férj, a boldog nő s a gyermek

dala egyetlen dallammá siműl.

Szövegtelen dal: sok hang: egy ütem,

s így zeng: Egyedül nem vagy senkisem!