Szabó Erzsi

Z. Kodály

Szegény Szabó Erzsi

Be elveszté magát,

Csütörtökön este

A virágos kertbe.

Az ő magzatkáját

Aprán elaprítá,

A csihányba hányá.

Át kozott Szőcs István,

Kert melett hallgatá

Ő kicsi fiának

Keserves sírását.

,, Anyám, éldës anyám,

Mit láték álmomban!

Fekete kërësztfa

Fejem fëlëtt vala.

Két sing selyëm sinór

Rajta fityëg vala,

Apró vërës gyüngyszëm,

Róla szotyog vala.

Két fekete holló

Rajta kuhog vala.``

,, Leányom, leányom,

Nem igën jó álom!

Fekete kërësztfa

A te akasztófád

Két sing selyëm sinór:

Az a te espárgád,

Apró vërës gyüngyszëm:

Az a te sírásod,

Két fekete holló:

Az a te hóhérod!``