Bölcsődal

„Beli fiam, beli,

aludj fiam lelkem!

Fogsze majd gondozni,

hej, mikor megöre – egszem?“

„Foglak, anyám, foglak,

amig legény leszek;

ha meghásasodom,

hej, tetőled elme – egyek.

Mmm, aludjál, aludjál,

engem békén hagyjál!

Amig békén nem hagysz,

mmm, addig el nem alhatsz.

Mmm, zöld erdőbe menj el,

fehér inged vedd fel;

ingecskéd fehérlik,

mmm, a zöld erdőn végig.

Mmm, fehér ingecskédet

Maris varrta néked,

zöldelő berekbe

mmm, selyemmel himezte.

Beli fiam, beli,

fehérszárnyú tünder!

A fekete földbe,

hej, csak el ne repü – ülnél!

Beli, kicsi fiam, beli...