Bujdosó-ének

Bartók, Béla

Erdők, völgyek, szűk ligetek,

Sokat bujdostam bennetek,

Bujdostam én az vadakkal,

Sírtam a kis madarakkal.

Azt gondolnád, eső esik,

Pedig a szemem könnyezik,

Szemem könnyes, orcám nedves,

Mind teérted van ez, kedves.

Rózsa nyílik az völgyekből,

Esik eső az egekből.

Hát én magam így egyedül,

Hogy éljek meg nálad nélkül!